Sötét volt. Nem így terveztük megérkezni, de lerobbant az autónk, emiatt hosszú órákat elvesztettünk. Tudtuk, hogy a part mellett fut az út, de alig láttunk valamit, az autó fényszórójának sugarait mintha elnyelte volna körülöttünk a sűrű sötét. A sötét, melyből percenként újabb és újabb mozgó alakok váltak ki. Rájuk koncentráltam minden erőmmel, hogy még időben…
Read more
Utazni, olvasni szerető, valamint Ausztrália iránt rajongó családtagjaitok, barátaitok számára most pofátlanul a saját regényemet javaslom ajándékba. Az Úton, mely egy harmincas magyar lány kaladjain keresztül Ausztráliába repít, majd keresztül-kasul a kontinensen, karácsonyig akciósan kapható! Mind a nyomtatott könyvre, mind az e-könyvre van kedvezmény – részletek itt. Naná, hogy ilyenkor érdemes sok e-könyvet jó olcsón…
Read more
Amikor a regényem helyszínén gondolkodtam, és kellett egy hely, ami távoli, különleges és tökéletes helyszíne lehet az újrakezdésnek, nos, akkor nem kellett gondolkodnom. Egyértelmű volt, hogy Ausztrália. Mert rajongok Ausztráliáért, vonz a vad szépsége, mássága. Habár csak három hetet töltöttem ott, életre szóló élményekkel jöttem el, és a vággyal, hogy még visszatérjek. (Írós tipp: olyan…
Read more
Az 1966-os születésű ausztrál írónő, Kimberley Freeman nagyon sokféle regényt ír, sok különböző stílusban. A Kimberley Freeman tulajdonképpen a női témákról szóló regényeihez választott írói álneve. Horror és fantasy regényei Kim Wilkins névvel jelentek meg, ez egyébként az írónő eredeti neve. A Vadvirágok lányai pedig igazi Kimberley Freeman-regény, két nő sorsával a középpontban. Miről szól?…
Read more
Mert Ausztrália távoli, mesés-csodás, gyönyörű világ! Engem rabul ejtett, és életem egyik legkülönlegesebb utazós élménye lett az a három hét, amikor lakóautóval fedeztük fel a keleti partját. Legszívesebben most is azonnal összepakolnék, és rohannék egy újabb lakókocsis kalandra a nyugati parton… Vagy a nagy vörös sivatagban. De Ausztrália nemcsak utazásra inspirál, hanem olvasásra, sőt, írásra…
Read more
Mert ma nosztalgikus hangulatom van, mert egy pár hónapos babával azért mégsem vág neki az ember esőben-ködben-szélben a nagyvilágnak, így ma is itthon ücsörgök, és mert jön az év vége, amikor szeretek visszatekinteni a szép pillanatokra. Ezek a pillanatok nemcsak az elmúlt évből vannak, hanem az elmúlt tízből. Megmelengetik a szívem, valahányszor rájuk gondolok. A…
Read more
Egyik legszebb élményünk az ausztrál útról egy egynapos hajókirándulás a Whitsunday-szigetre. Ez egy mesés trópusi homoksziget, és nem is az egyetlen a környéken. A Whitsunday-szigetek 74 darab homokszigetből áll, melyek Észak-Queensland partvonala mentén, a Nagy-korallzátony ölelésében találhatóak. A szigetek közül néhányon luxusszálloda komplexumokat húztak fel, nagy részük azonban lakatlan – és érintetlen! Emiatt nem is…
Read more
Sokan kérdezték tőlem tavaly, miért pont Ausztrália? Hiszen az olyan messze van, meg különben is, ott minden meg akar ölni. A válaszom erre mindig az volt: mert olyan különleges (és a kenguruk nem is ölnek meg, bár nagyot tudnak rúgni). Az a három hét, amit ott töltöttünk a Kedvessel, szinte álomnak tűnik visszatekintve. A különleges…
Read more
Ausztrália keleti partján a kék és zöld színek dominálnak. Óceán és esőerdő. A híres Nagy-korallzátony pedig szinte egybeölelkezik egy másik természeti csodával: a Daintree esőerdejével, ami az óceánpartig nyúlik, a mangrove fák nagy gyökerei dagálykor vízben áznak. Ez volt autós túránk legészakibb pontja. Olyannyira lenyűgözött ez az esőerdő, hogy egyik sétánk során kis híján lefejeltem…
Read more
Ausztrál utunk során Melbourne-ből indultunk észak felé a keleti part mentén, és Észak-Queensland volt az utolsó régió, amit meglátogattunk. Ez volt számunkra a legkülönlegesebb is. Ez az igazi trópus. Szeszélyes és veszélyes? Itt már nem kell annyira tartani a cápáktól, mivel megeszik őket a krokodilok. Az akár 6 méteresre is megnövő ún. saltwater crocodile ugyanis…
Read more
