Egy engedelmes lázadó: Molnár Borbála, az első magyar költőnő

1760. Kislány születik, Molnár István nemesi származású református tanító leánya. A korban szokatlan módon a kis Borbálát édesapja megtanítja olvasni, ám a szokatlan dolgoknak ezzel nincs vége, sőt, itt kezdődnek.

A szokatlan életút már önmagában lázadás?

Írni Borbála már magától, lopva tanul meg, édesapja szerint ugyanis egy lánynak nincs ilyesmire szüksége, úgyis csak bugyuta szerelmes leveleket firkálna. Bár iskolába nem járhat, szívesen tanul együtt otthon két öccsével, később pedig saját fiaival. Mindent elolvas, ami a kezébe kerül.

Anyja fiatalon, 17 évesen férjhez kényszeríti egy jómódú gazdához, akit Borbála nem szeret. Bántalmazás, alkoholizmus, tehetetlen feleség, az eseményeket részvéttel, de csendben és tétlenül figyelő falu. „Azok a régi szép idők.” De ebből a fájdalomból születnek Borbála első versei, melyek a női élet problémáit tárják fel.

Mihelyt bevezetik a polgári válást Magyarországon, Borbála beadja a válópert, de a halál hamarabb választja el tőle a férjét. Nem házasodik újra, egyedül neveli fel és iskolázza három fiát. Elválni, gyerekeket nevelni egyedülálló nőként – csupa szokatlan, akkoriban enyhén szólva is megrökönyödést kiváltó döntés.

Mecénások és az első magyar költőnő

Hát még azért milyen ferdén néznek rá sokan, hogy nem elég, hogy nőként irkál, de még idegen férfiakkal is levelezik! Pedig Borbála mindezek ellenére nem tipikus lázadó, pedáns és szorgalmas háziasszony, éveken át csendben tűrő feleség, és anyai kötelességeit sosem téveszti szem elől. Csakhogy egy olyan korban él, amikor nemhogy az írás, de az olvasás sem számít mindennapos elfoglaltságnak a nők körében, ha pedig mégis olvasnak, szinte közügynek számít: mit olvashat egy nő?

Borbála néhány jó szemű és szándékú támogató segítségével (ők azok a bizonyos férfiak, akikkel oly gyanús levelezést folytat) kerül be az irodalmi életbe, kiadják első könyvét. Saját érzéseit, boldogtalan házasságát, fájdalmait önti versbe, és első olyan költőnőnk lesz, akinek nyomtatásban jelennek meg magyar nyelven írott versei.

Borbála levelezőpartnerei közt azonban nemcsak férfiak voltak, akadt ott egy másik nő is, akire szintén emlékszik az utókor: az erdélyi Újfalvy Krisztina költőnő, akivel közös kötetet is megjelentettek Barátsági vetélkedés címmel, melyben mindkét nem, nők és férfiak hibáit taglalják szórakoztató módon.

Újhelyi poétriánk: Molnár Borbála élete

A könyvért pedig hálás köszönet a szerzőnek és kedves olvasómnak, aki általa újabb elfeledett szeletét ismertette meg velem a magyar irodalomnak, és remélem, a bejegyzésemen keresztül másokkal is.

Te milyen magyar költőnőket ismersz és szeretsz?

Olvastad már a regényemet?

Az Úton egy harminchoz közeledő, kalandvágyó magyar lány útkereséséről szól, aki a világ végére megy, hogy megtalálja azt, amire valójában vágyik – na, meg még egy csomó kengurut, vombatot, krokodilt, harsányzöld vagy éppen vörös és kietlen ausztrál tájat.

Részletek és rendelés itt!