Blog

  • A siker titka

    – Bárki lehet sikeres.– Persze. A gyakorlatban azonban csak keveseknek sikerül.– Na, az ő titkuk érdekel.– Ezt én is megmondhatom neked, mert egyszerű. A nagyon sikeres emberek mindig szembe mennek a többséggel.– Csak ennyi?– Nem, ez még kevés. Amit véghez visznek, azt előttük még nem tette soha senki, utánuk pedig sokan próbálkoznak majd vele, de…

    tovább olvasok

  • 4 gyönyörű téli vers

    Szeretem a vastag hó alatt roskadó fenyőágakat, a szállingózó, nagy hópelyheket, a puha, fehér csendet. Túl rég volt már, két éve, mert tavaly a Picurral, aki épp fél éves lett a télen, nem kerestünk havasi hegyi kalandot, a városban meg feketedik, latyakosodik, csúnya (de leginkább nincs is). Idén lehetne, de eddig még csak az olvadt…

    tovább olvasok

  • Mi az, amit te sem tudsz Czóbel Minkáról, a méltatlanul elfeledett költőnőről?

    Hogy én mit nem tudtam, az egy teljes regényt megtöltene, sőt, éppenséggel meg is töltött. Mielőtt kezembe került volna A Bárókert rabja, melyet egyik legkedvesebb olvasóm ajándékozott nekem, és ami egy Czóbel Minka életét feldolgozó novella-regény, azelőtt, bevallom, nem is hallottam a költőnőről. Te sem? Érdekes. Vagy mégsem? A 20. századi költészetnek ezt a művelt,…

    tovább olvasok

  • 2020: az év, ami mehet a kukába?

    Nem egyszer nyilallt belém az idei év során a gondolat, hogy, “na, ez is mehet a kukába, az egész év úgy, ahogy van”. Sok tervet és álmot felborított, és még mindig itt kísért a bizonytalansággal, amit az év vége sem zár le. Sok nap és hét nagyon egyforma, és a legnehezebb, hogy hiányoznak azok az…

    tovább olvasok

  • Piton karaktere az új kedvencem a Harry Potterből?

    Nos, én korábban nem igazán kedveltem Pitont. Amikor kamaszként olvastam a Harry Pottert, Sirius és Lupin voltak a kedvenc szereplőim, a későbbi újraolvasáskor ehhez még hozzájött Luna és a Weasley ikrek. Oké, Harry is kedvenc volt mindig is. De Piton? Amióta viszont én is írok (és itt a hasonlóságnak vége is 😛 ), azóta élénken…

    tovább olvasok

  • Yaa Gyasi: Hazatérés – családregény és a történelem egy hiányzó darabja

    Ahányszor eddig afrikai vagy ázsiai szerző könyvét vettem a kezembe, döbbenetes és szemfelnyitó élményt adott (és azonnali vágyat ébresztett, hogy felkeressem ezeket a kontinenseket, mert valószínűleg az is hasonlóval ajándékozna meg). A ghánai-amerikai írónő, Yaa Gyasi Hazatérés című regénye a legutóbbi ilyen, és még szerencse, hogy december legvégére hagytam az idei kedvenc olvasmányaim gyűjteményét, mert…

    tovább olvasok