November van, kezdődik a 30 napos regényírás kihívás, aminek fő célja számomra az írás örömének átélése. Tudom, hogy megéri ezt ilyen töményen egy hónapig csinálni, és azt is, hogy nem minden nap könnyű, de minden nap akarok írni. Néhány idézetet hoztam, melyek motiválnak vagy megmosolyogtatnak majd a rosszabb napokon, és remélem, mindenki mást is, aki…
Read more
Utazni, olvasni szerető, valamint Ausztrália iránt rajongó családtagjaitok, barátaitok számára most pofátlanul a saját regényemet javaslom ajándékba. Az Úton, mely egy harmincas magyar lány kaladjain keresztül Ausztráliába repít, majd keresztül-kasul a kontinensen, karácsonyig akciósan kapható! Mind a nyomtatott könyvre, mind az e-könyvre van kedvezmény – részletek itt. Naná, hogy ilyenkor érdemes sok e-könyvet jó olcsón…
Read more
A National Novel Writing Month (röviden NaNoWriMo) keretében 1999 óta emberek ezrei állnak neki november elsején a 30 napos regényírás kihívásnak. A lényeg roppant egyszerű: írj 50 000 összefüggő szót 30 nap alatt. Mert bárki írhat regényt, aki csak akar. (Kiadni, eladni, az más téma.) Ennek a kihívásnak a lényege pont ez, hogy elhidd, regényt…
Read more
Október 23. Sasok. A szélben lobogó zászló. Az égbolt. A hegyek ormán süvítő szél. A végtelen óceán. Egyszer a végtelenséggel asszociáljuk, máskor azt mondjuk, nem azt jelenti, hogy bármit megtehetünk, megint máskor azt, hogy talán csak illúzió. De mit jelent szabadnak lenni? Mit jelent nekünk, személyesen? Mit jelent ma? Ehhez hoztam három verset, mindegyik közel…
Read more
#Otthonolvasok. De mit? Ha már kifogytál az ötletekből, vagy csak új témákra kalandoznál, válogass a kedvenceimből. Pontosan 131 elemű a lista, de hát, ilyen címet nem lehet adni egy bejegyzésnek. 😛 Eredetileg a tavaszi bezártság idején gyűjtöttem őket, akkor még csak nyolcvanat, most kibővítem. Mert még mindig tart a járvány, sokat vagyunk otthon. Mert olvasni…
Read more
Hát kit ne izgatna ez a téma? Hiszen ma már lassan minden trauma. Míg ezt a szót először a második világháború után kezdték használni azokkal a katonákkal kapcsolatban, akik hónapokon vagy éveken keresztül borzalmas eseményeket éltek át, mára mintha kicsit leértékelődött volna. Mintha minden trauma lenne, amikkel mindannyiunk élete dugig van. A gyerekkori trauma pedig…
Read more
Igazság szerint én a késő tavaszt szeretem, az orgonaillatút, ami már a nyarat fogja kézen, és annál jobban csak a nyarat magát. De megtanultam szeretni az őszt is, főleg, amióta nem a becsengetést jelenti már. Megszerettették velem az utazásaim is. Ez váratlanul ért. Hogy ismeretlen helyekbe beleszeretek, nem olyan meglepő, de az volt, hogy az…
Read more
A hideg, kék folyó és a hűs esti levegő határán vékony, fehér páraréteg úszott. Az árnyak nyúlásával kissé meghízott, fehér dunnaként takarva be a Kupa folyó mozdulatlan tükrét. Ebben a tükörben fákat láttam, dús lombokat, zöldeket, kis sárgás foltokkal, és az ég egyre sötétebb kékjét. Pillanatokra volt csak időm bámészkodni, magamba szívni a csendet, amit…
Read more
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek. New York Times bestseller, Amazon bestseller, és annyian dicsérték már, hogy kissé gyanakodva és szkeptikusan vettem kézbe, szinte készülve a csalódásra. Meglepett. Mert elmaradt a csalódás, ez a regény, krimi és fejlődésregény, jó. Ha azt mondom, nem vagyok nagy krimifaló, az még nagyon messze van az igazságtól. Elvétve…
Read more
– Nem álmodozni kell, hanem élni.– De lehet álmok nélkül élni?– De még mennyire. Nem hiszed? Pedig álmok nélkül igazából még könnyebb is. Eltűnik az elvárás, hogy az álmaidat kell élned.– De az nagyon fájhat. Ezt elveszíteni.– És az életedet a beteljesületlen álmokon keresztül nézni minden egyes nap, az nem fáj?– De még beteljesületlenül is…
Read more
