Kalifornia nemcsak az örök napsütés, de a változatos természeti csodák és rekordok földje is. Ott van mindjárt a Yosemite Nemzeti Park, az egész Egyesült Államok egyik legnépszerűbb és legikonikusabb nemzeti parkja, mely a világ ötödik legmagasabb vízesésének ad otthont. Már amikor az éppen méltóztatik létezni.
A három részből álló, 739 méter magas Yosemite-vízesés ugyanis egy időszakos csoda. Mivel vizét a hóolvadás táplálja, így május-júniusban van ereje és szépsége teljében, augusztusra pedig szinte teljesen eltűnik. Én először egy augusztusi napon pillantottam meg – vagyis pillantottam volna meg, ha lett volna mit. A nedves sziklafalon csordogáló néhány erecske ugyanis a legnagyobb jóakarattal sem volt vízesésnek nevezhető.
Persze, tudtam én, hogy az augusztus nem a legideálisabb időszak a látogatásra, de mégsem gondoltam, hogy egy ekkora vízesés csak úgy eltűnhet teljesen. Hát, márpedig de. Még szerencse, hogy egy teljes évet töltöttem Kaliforniában, mert ezek után természetesen újból felkerestem a Yosemite-vízesést május végén. Ekkor már nagyon is létezett. Dübörgő hangja betöltötte az egész völgyet, és nehezen lehetett a Yosemite-völgyben olyan pontra tévedni, ahonnan ne lett volna látható.
Íme a különbség – augusztus és május:
Megtaláltam az óriást, amit kerestem. De közel sem ő az egyetlen szépség a vidéken. A Yosemite-völgy ugyanis nyolc hatalmas, gyönyörű vízesésnek ad otthont. Legmagasabb köztük az előbb említett, a legkisebb pedig a 96 méteres Vernal Fall. Szegény. 🙂
Ezt a helyet nem felejti el egyhamar, aki valaha látta. Aki pedig olyan szerelmes a vízesésekbe, mint én, az örökre bolondja lesz.